Az afáziás betegek rehabilitációja általánosságban 

Afázia  megjelenése  esetén  elsődleges  teendő:  meg  kell  határozni  az  afázia súlyosságát, típusát, lokalizálni kell a léziót, felmérni az afáziához kapcsolódó egyéb funkciók zavarát,  feltárni  a  rendelkezésre  álló  kognitív  és  perszonális  erőforrásokat,  a  rendelkezésre álló intézményi és családi, szociális kapacitást és már a terápia megkezdésének időszakában meg kell tervezni a rehabilitációt. (Bevezetés a neuropszichológiába, 2008)

Az afáziás betegnek a mindennapi élet legegyszerűbb dolgaival, a beszéddel, az írás- olvasás  tanulásával  újra  kell  kezdenie  az  életét.  Az  afázia  nem  a  szellem,  hanem  a  test sérülése, ami a legsúlyosabb esetekben a némaság börtönét jelenti a beteg számára.

Sok  afáziás  részesül  kórházi  kezelésben,  mely  legtöbbször  az  agykárosodás elszenvedése  után  történik.  A  kórházból  való  elbocsátást  követően  több  afáziás  további kezelésre szorul, ám nem mindig világos, kihez fordulhatnak segítségért. Fontos, hogy a beteg konzultáljon a kezelőorvosával a számára alkalmas lehetőségekről.

A  multidiszciplináris  team-ben  különböző  szakemberek  dolgoznak  együtt  a  beteg felépülésének  érdekében.  A  team  orvosokból,  pszichológusokból,  gyógytornászokból, beszédterapeutákból  és  konduktorokból  áll.  A  beteg  felépülésének  feltétele  a komplex fejlesztés.

Az afázia kezelése majdnem minden esetben beszédterapeuta segítségével történik. A legfontosabb itt is a komplex ellátásra való törekvés.  Fontos,  hogy  a  beteget  és  képességeit  jól  ismerve,  alaposan áttanulmányozva  egyéni  fejlesztési  terv készüljön.  Ha  a  fejlesztésben  elértünk  egy bizonyos  szintet,  ott  lehet  gondolkozni,  hogy  az  egyéni  fejlesztést  felválthatja  a  csoportos munka. A csoportban való rehabilitáció motiválóan hathat a betegre. Itt sorstársaival együtt küzdhet meg az akadályokkal.

A konduktív pedagógia szerepe az afáziások rehabilitációjában

A  konduktív  pedagógiát,  mint  rehabilitációs  módszert  Pető  András  professzor  nem csak gyermekeknél, hanem felnőtteknél is alkalmazta már a kezdetektől fogva.

 Konduktor által alkalmazott komplex program felépítése

  • Faciális- mimikai feladatok kivitelezése.
  • Mechanikus hangoztatás:  személyi  adatok,  tér  és  időbeliség  memorizálása, sorrendiség  gyakorlása:  évszakok  egymásutánisága,  hónapok,  napok  felsorolása, számsor  növekvő    csökkenő  elmondása  megadott  szempontok  alapján (egyesével, kettesével, tízesével stb.), memoriterek elmondása stb.
  • Ritmusfejlesztés, akusztika  felismerése:  hallott  ritmus  visszakopogása,  hallott ritmus  visszamondása,  egyszerű  dalok  felismerése,  szótagoló  olvasás visszakopogással, ének mérőre koppintása, ének ritmizálása stb.
  • Értelmi fejlesztés: képegyeztetés, szótagegyeztetés, szótagolás, szó-csoportosítás, mondatalkotás megadott  szavakból,  utánmondás/ismétlés,  diktálás,  másolás, történet  visszamondása,  számok  felismerése,  egyszerű  műveletek  számokkal, egyszerű  szöveges  feladatok,  egyszerű  cselekvések  sorrendiségének  felállítása, nyelvtani gyakorlatok, beszélgetés képekről.

A feladatok és a fejlesztő program összeállításában csak a szakember kreativitása szabhat határt. Íme  néhány  fontos  alapelv,  amelyek  a  konduktív  pedagógiában  használatosak afáziásokkal való kommunikáció esetén.

  • A beszélgetés  megkezdése  előtt  meg  kell  ismerni  a  személy  anamnézisét,  a betegség lefolyásával  kapcsolatos hátteret,  az  afázia  típusát,  a  kísérőtüneteket, a járulékos  sérüléseket,  a  neurológiai  deficitet,  valamint  a  társbetegségeket,  mert ezek ismerete nélkül nem lehet eredményt elérni.
  • A  mozgásos  cselekvés  és tevékenység  segíti a  beszéd megindulását.  A  program megvalósítása  során  célszerű  megoldás,  ha  összekapcsoljuk  az  egyes  hangok, szavak képzését egy-egy mozdulattal.
  • Fontos a  pontos,  egyértelmű  instrukció  és  a  lassú  mozgás,  ami  segíti  a  beszéd megindulását.
  • Kellő időt kell hagyni a társalgásra. Egy afáziással való társalgás rengeteg időt és türelmet igényel. Lehetőleg kényelmes körülmények közt érdemes megkísérelni a beszélgetést. Fontos a szemkontaktus folyamatos fenntartása.
  • Mindig  lassan  beszéljünk.  Használjunk  rövid,  egyszerű  mondatokat  és hangsúlyozzuk a mondat leglényegesebb szavait.
  • A beszélgetés  közben  célszerű  szemben  ülni  az  afáziással,  hogy  a szájmozgásunkból is tájékozódhasson.
  • Fontos, hogy  az  artikuláció  pontos  legyen,  sőt  súlyosabb  esetben  kicsit hangsúlyosabb legyen az artikuláció.
  • A ritmus jelentősége nagy. Segíthet, ha valamilyen ritmushoz kapcsoljuk a szavak kimondását, vagy olvasott szöveg felolvasását.
  • Nehéz meggyőződni arról, hogy az afáziás mennyit értett meg a beszélgetésből. A válaszreakciók adhatják a legtöbb visszajelzést, ebből következtethetünk leginkább arra, hogy értett-e minket, de fontos az adott beteg leleteinek ismerete is.
  • Ha úgy látjuk, hogy a társalgás nem működik, próbáljunk témát váltani és később térjünk vissza a korábbi témára. Ez eredményre vezethet.
  • Hasznos és  célravezető  lehet,  ha  párhuzamosan  írásban  is  rögzítjük,  amiről beszélünk,  mert  elképzelhető,  hogy  az  olvasott  szöveg  segíti,  vagy  kiegészíti  a verbális  kommunikáció  megértését.  Az  írott  szöveg  emlékeztetőül  is  szolgál  az afáziás számára.
  • Megoldást jelenthet, ha  többválasztásos  kérdéseket  teszünk fel, s  alternatívákból kell kiválasztania az afáziásnak a megfelelő választ.

 

Konduktorok által vezetett afázia program elérhető Budapesten, a STEPS Neurorehabilitációs Központban.