A rehabilitáció fontossága már ismert tény a stroke-on átesett páciensek körében. Mikortól érdemes elkezdeni a rehabilitációt? A korán megkezdett rehabilitáció jobb eredményekkel szolgálna? Ezen kérdés megválaszolása érdekben kezdtünk kutatni.
A rehabilitáció minden esetben a páciens funkcióinak megőrzésére és fejlesztésére irányuló tevékenység. Felépülésről viszont számos esetben beszélhetünk, akár biológiai vagy neurológiai javulásokról, amelyek következtében funkcionális fejlődés mutatható ki. Előző cikkben már említésre került, hogy az emberi agy 3 alapvető módon jut el a felépüléshez: neuroplaszticitás, adaptáció, és regeneráció révén. Ezen tulajdonságok birtokában képes az agy a károsodást követően ujjászerveződni, ami funkcionális javuláshoz vezet.
Rehabilitáció korai alkalmazásáról számos cikk született. Bizonyos tényezők azonban befolyással bírnak a rehabilitáció bevezetéséről. A stroke patológiája is ezek közé tartozik. A vérzéses és az elzáródással járó stroke kezelése az intenzív osztályon kezdődik ahol egy bizonyos ideig indokolt lehet az immobilizálás. Ezek mellett a károsodás mértéke és lokalizációja is befolyással bír a rehabilitáció kezdetéről.
A neuroplasticitás alapkövét képezi a kortikális (állománybeli) átszerveződés. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy az inzultust követő 1-3 napban az érintetlen agyfélteke aktivitást mutatott a bénult testrészt követő ingerlés során. 1-2 héttel a stroke után az aktivitás visszatért a sérült agyféltekére az érintett terület köré lokalizálódik. Neurális plasticitás strukturális változásokat okoz az agyban, átszerveződési képességével érhető el fejlődés a rehabilitáció során A behatást követő 3. napban (7-14. napon csúcsosodva) már detektálható synaptogenesis azaz új neuális hálózat kialakulása. Nem csak a sérült terület körül, a távolabbi régiókban is hasonlóképpen megfigyelhető a synaptogenesis. A cikkekben megtalálható a VEM (nagyon korai mobilizáció) protokoll, amely 3 alaprészből áll: aktivitás, 24 óra stroke-ot követően, és ágyon kívüli torna. A 10. nap után az angiogenesis is megkezdődik, ennek következtében új erek törnek be a sérülés helyére.
Az akut stroke rehabilitációja esetében a szakirodalom különbözően vélekedik. Azonban a protokoll alkalmazása igen magas szintű megfigyelést követel.
További kutatók a sérülést követő 2. hétben kezdték el a rehabilitációt. Akár hagyományos, akár robotikával asszisztált technikákat használva, leírásukban minden esetben pozitív kimenetel figyelhető meg. Tomohiko és munkatársai javaslata alapján minden stroke-on átesett páciensnél, minimum napi 3 terápiás óra javallott 5 napon keresztül, vagy 15 óra 7 napon át. A protokoll alkalmazásának eredményeiből kiderül, hogy sokkal hatékonyabb, mint más országok eddig alkalmazott protokollja a stoke-on átesettek körében. ( UK 45 perc/nap).
Összességében elmondhatjuk, hogy a subakut fázisban elkezdett terápiás program nagyobb fejlődést mutat a stroke-on átesett páciensek rehabilitációja során. Az intenzív osztály elhagyását követően intenzív terápiában részesültek fejlődése gyorsabb tempóban mehet végbe akár hagyományos akár robot asszisztált terápia alkalmazása során.
- Tomohiko K., Ryo M., Keisuke S., Royma A., Masato A., Hirofumi O., Yuusuke N., (2019): Effectiveness of Intensive Rehabilitation Therapy on Functional Outcomes After Stroke : A propensity Score Analysis Based on Japane Rehabilitation Database. Jurnal of Stroke and Cardiovascular Diseases, Vol 28, No 2 2537-2542
- Takeshi I., Yuki N., Hiroki F., Naoki I., Shuichhi O., Osamu A., (2017): Effect of early and intensive rehabilitation on acue stroke patients: retrospective pre-/post- comparion in Japanese hospital. Disabiliy and Rehabilitation
- Samir R. Belagaje, MD (2017): Stroke Rehabilitation. American Academy of Neurology. 2017:23(1):238-253
- Elisheva R. C., Rohitha M., Katheryn L., Hyacinth I. H., Oluwole O. A., Brett M. K., Wuwei F. ( 2017) : Early Rehabilitation After Stroke: a Narrative Review. Atheroscler Rep (2017)19:59
