A rehabilitáció az SM betegek ellátásában rendkívül fontos – természetesen tüneti kezelés mellet.
Tekintettel arra, hogy az SM degeneratív kórkép, a rehabilitációtól a tünetek mérséklődését várjuk, nem az idegek regenerációját.
Központunkban a második leggyakrabban megforduló betegcsoport.
A STEPS-be na rehabilitációs program mindig betegvizsgálattal kezdődik, amelynek kulcsfontosságú része az anamnézis felvétel, azaz a kórtörténet: pontosan mi után mi következett a betegség alakulása közben. A rehabilitációs program összeállításához fontos még tudnunk az esetleges társbetegségekről, hogy milyen gyógyszereket szed a páciens, milyen terápiákat próbált ki eddig és melyiknek milyen hatását tapasztalta.
A kórtörténet után következik a fizikális vizsgálat, amely tartalmaz passzív és aktív mozgásvizsgálatokat is. Megnézzük, hogyan mozog a páciens, mi az, ami könnyen megy és mi az, ami nehezére esik. Az erősségek felmérésére azért van szükség, hogy tudjuk, mire támaszkodhatunk, a gyengeségekére pedig azért, hogy lássuk mit szükséges fejleszteni.
A vizsgálat része az ízületi mozgástartományok felmérése és a reflexek feltérképezése is.
Ezután az orvos a gyógytornásszal és a beteggel együtt felállítja a kezelési tervet, annak megfelelően, hogy a páciensnek mik a céljai, mit szeretne elérni és ehhez milyen gyakorisággal tud részt venni a kezeléseken; ill. hogy a vizsgálat során milyen lehetőségeket látunk a páciens mozgásának fejlesztésére.
Ezt követően terápia próba következik, mely során a páciens a gyógytornász/konduktív terapeuta segítségével ki tudja próbálni a Központunk adta lehetőségeket, ezt követően pedig beszámolhat a tapasztalatairól, illetve a további terápia kapcsán időpontokat egyeztetünk.
A kezelések során folyamatosan kérjük a szubjektív visszajelzéseket a pácienstől és figyeljük az elért, mérhető eredményeit is a terápia alakítása céljából. Tekintettel az SM lefolyására, figyelünk arra, hogy a páciens éppen mennyire van terhelhető állapotban, és annak megfelelően alakítjuk a programját.
A terápia végén teszteket végzünk, ill. vizsgálat történik ismét, mely során objektivizálható a fejlődés mértéke és minősége.
(A tünetek, attól függően, hogy a gyulladásos góc az idegrendszernek épp melyik részét érinti, nagyon különbözőek lehetnek. A központi idegrendszer bármely részén kialakulhat, mint például az agyideg, mozgató-, érzőpályák, autonóm idegrendszer, vagy a kisagyi pályán is. Minél hosszabb egy pályarendszer, annál valószínűbb a betegség kialakulása.
Az SM betegek nagy részénél problémát okoznak a koordinációs zavarok, egyensúly problémák, koncentrációs képesség csökkenése, járás nehezítettség, vizelettartási problémák. A betegség lefolyása miatt nem tekinthető fixnek a kiinduló állapot, hanem folyamatosan változhat – a betegnek és a terápeutáknak ezzel kell folyamatosan lépést tartania.
A betegség lefolyása miatt a szélsőséges ingerek kerülendőek – ezt a rehabilitáció során is figyelembe vesszük, emiatt fontos a beteg pontos felmérése és a túlterhelés elkerülése.
A rehabilitáció eszközei:
- gyógytorna,
- konduktív terápia
- vezetett aktív technikák
- robotasszisztált rehabilitációs lehetőségek
- fizikoterápia
A rehabilitáció célja a beteg életminőségének, mozgásának, önellátási fokának javítása. Azonban a rehabilitáció nem egy passzív kezelés, hanem a terapeuta és a beteg közös aktív munkáját takarja.
A rehabilitációs programmal jelentősen javítható
- az ülés, állás és járás stabilitás
- transzferek
- a járástechnika
- ízületi mozgástartományok
