Minden páciens rehabilitációja, gyógyulásának útja különbözik: más sebességgel halad, mindenkinek más feladat kivitelezése okoz nehézséget, egyedi problémák merülhetnek fel; ezért van kiemelkedő szerepe a személyre szabott kezeléseknek, így lehet ugyanis teljes mértékben a betegre fókuszálni. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen meghatározni, hogy egy páciens mikor kezd reagálni a körülötte történő dolgokra, mikor kezd igazán kapcsolatba lépni az őt ápolókkal, családtagjaival. A legfontosabb a türelem: a traumás agysérülés olyan betegség, amely esetben- az agy központi szerepe miatt- nem érhető el a teljes gyógyulás, ám a megfelelő rehabilitációval a lehető legnagyobb funkcionális fejlődést érhetjük el. Ez heteket, hónapokat, sok esetben éveket vehet igénybe.
Ahogy nincs két ugyanolyan sérülés, az agyat ért traumák is mind különböznek egymástól. Míg az enyhe agysérülések kezelésére elegendő a páciensnek ágynyugalmat, valamint gyógyszert felírni, a súlyos esetekben életmentő műtétekre és intenzív osztályon történő ellátásra is szükség lehet. Ilyen súlyos sérülések után személyiségbeli változások következhetnek be: a fizikai, mentális képességekben ugyanúgy, mint az érzelmi életben is. Ezért van szükségük ezen betegeknek a személyre szabott rehabilitációra, amely egy csapatmunka kell, hogy legyen, és középpontjában a páciens áll.
- A gyógytornász vagy fizioterapeuta segít megtartani vagy szükség esetén felépíteni az izomzatot, az ízületi mozgástartományokat, haladva az egyszerű gyakorlatoktól a funkcionalitást célzó gyakorlatok felé. Az izmok ereje és az ízületek mozgása mellett kiemelten fontos a koordináció és az egyensúly is. Ezek fejlesztésére különböző neurorehabilitációs módszereket, kezeléseket találunk a fizioterápia eszköztárában.
- A foglalkozásterapeuta, konduktor a mindennapi tevékenységek (öltözködés, étkezés, mosakodás, WC használat) kivitelezésében segít, valamint ezeknek a feladatoknak az elvégzését megkönnyítő segédeszközök használatát tanítja meg a páciensnek. További nagyon fontos tevékenység az önálló transzferek kivitelezése, vagyis, hogy a beteg képes legyen saját helyzete megváltoztatására (oldalra fordulás, fekvésből ülésbe, ülésből kerekesszékbe átülni, ülésből felállni).
- A beszédterapeuta a kommunikációban segít az érintett pácienseknek, továbbá szükség esetén a nyelés biztonságos kivitelezését is megtanítja.
- A neuropszichológus abban segít, hogy egy ilyen súlyos traumát mind a páciens, mind az őt körülvevő személyek fel tudják dolgozni, merjenek és tudjanak továbbhaladni az életben, elfogadva a bekövetkezett változásokat. Nagyon fontos szerepe van a motiváció fenntartásában, ugyanis egy motiváltabb pácienssel a rehabilitáció kimenetele még kedvezőbb lehet.
Ezek a szakemberek mind a páciens lehető legnagyobb mértékű fejlődését hivatottak elősegíteni a rehabilitáció során, egymás munkáját kiegészítve.
Az agysérülésből való felépülés mértéke az agy ’rugalmasságától’, plaszticitásától, valamint az idegsejtek regenerációjától függ. A plaszticitás az agy azon képessége, hogy az agy ép területei átveszik a sérült részek, lebenyek működését.
Mindezentúl a legtöbb a páciensen múlik, azon a kemény munkán, amit belefektet a rehabilitációjába, hogy újratanulja az elvesztett képességeit, vagy megtanulja azokat kompenzálni.
