Cerebral Palsy- ismertebb nevén Központi idegrendszeri sérülés. De mi is ez valójában?

A cerebrál parézis a mozgás és a testtartás maradandó zavara, amelyet az éretlen agy nem progresszív patológiai állapota idéz elő.  Mivel nem progresszív rendellenesség, az agy károsodása se nem javul, se nem romlik, de a tünetek idővel súlyosabbá válhatnak a szubdurális károsodás miatt.

A CP megjelölést ernyőfogalomként használják a nem progresszív, de gyakran változó motoros szindrómákra, melyek a fejlődés korai szakaszában bekövetkezett laesió következményei.

A központi idegrendszeri sérülés egy olyan kifejezés, mely agyi sérülésre utal. Már a terhesség ideje alatti fejlődésnél, születés során, vagy gyermekkorban alakulhat ki.

Etiológia- Rizikótényezők

Az agyi bénulás az agy károsodásának következménye, általában az agy motoros területein okoz maradandó sérüléseket. Ezen károsodások többféle módon keletkezhetnek.

  • Prenatális okok:

Legtöbb esetben a terhesség alatt megjelenő problémákra vezethető vissza, gyakran valamilyen betegség okozza (anyai betegségek, anyai mérgezés, anyai szívmegállás, shock, trauma, szülési komplikáció).

  • Születési trauma:

Akkor fordulhat elő, ha a gyermeknél anoxiát ,vagy fulladást tapasztalunk születés közben .Fej trauma is okozhatja.

  • Megszerzett cerebrális bénulás:

Ez a típusú bénulás korai csecsemőkorban jelentkezik. Az okok között szerepel súlyos légzés zavar, szívmegállás, vérnyomásesés, shock, fej trauma, meningitis vagy encephalitis, érrendszeri problémák, agyvérzés, agyidaganat is.

 

Mik a tünetei?

Az agyi bénulás tünetei és jelei a sérülés helyétől és mértékétőlfüggően változnak.

Az idegrendszeri dysfunkció jellege lehet spasztikus, hypertóniás, dystoniás, athetotikus, ataxiás,vagy vegyes is.

CP klinikai tünet együttesei:

  • Hemiplégia: Féloldali spasztikus bénulás Leggyakrabban veleszületett, egyértelmű jele a nagyon kirán megjelenő kézpreferencia. Késik és alterált az egyensúlyt és a két felső végtag használatát igénylő tevékenység. Megjelenik a Wernicke-mann tartás. Gyakori tünet a testséma zavar, beszédfejlődés késése, magatartás zavar, epilepsia.
  • Diplégia: Alsó végtagi érintettség, változó gyakoriságban felsővégtagi, elsősorban manipulációt érintő dysfunkció. Kevés az alsó végtagi spontán mozgás, a csecsemő hipotóniás. Ezt folyamatosan felváltja a dystoniás állapot és az alsó végtagi merevség. Társulhat tünetként még az epilepszia, vizuális érdektelenség, frusztráció is.
  • Tetraplégia: Legsúlyosabb formája a CP-nek. Négyvégtagi bénulás, felsővégtagi érintettség predominanciája, mentális deficit, gyakori microcephalus, epilepszia is. Infantilis mozgási és szellemi állapot gyakran maradandó. Táplálkozási zavarok és a szociális fejleszthetőség hiánya is gyakran előfordul.
  • Athetosis: A végtagok distalis részén rendszerint megjelenő céltalan mozgások jellemzik. Ezek lassú lefolyásúak, ritmustalanok, mozgásindítására hevesebbé válnak. Gyakran jár hypotóniával, alternáló túnussal, grimaszokkal.
  • Ataxia: Csecsemőkorban jellemző tünet a mozgásszegénység, hypotónia, megkésett fejlődés + hónapos kor után megjelenik a tónusfokozódás és fokozott reflexek észlelhetőek. Tárgyak elérésekor megjelenik az intenciós tremor.

 

A CP kezelhetősége

Az érintett gyermek állapota nagymértékben javulhat, ha széleskörű gondozásban részesül megfelelő szakmeberek által. Fontos, hogy időben felismerjük a problémát, és azonnal szakember segítségét kérjük.

A rehabilitáció szükségessége a fogyatékossággal/korlátozottsággal élő emberek számára elengedhetetlen. Itt illeszkedik a kezelésbe a legújabb technológia révén elérhetővé vált, robotok által asszisztált terápiák során nyújtott fejlődési lehetőség. Fontos kiemelni, hogy a korai hagyományos fejlesztő módszerek fontos szerepet töltenek be, segítenek elkerülni azon kizáró tényezők kialakulását, melyek gátolnák a robotikus terápia megkezdését. Erről bővebben, illetve a robotikus CP rehabilitáció részletes alkalmazásába, lehetőségeibe következő cikkünkben adunk betekintést.