Röviden a Strokeról

A stroke a központi idegrendszert érintő vérellátás zavarának következtében kialakuló károsodás, amely több mint 24 óráig fennálló neurológiai góctünetekkel jár, de akár halálos kimenetele is lehet.

A góctünetek súlyossága az érintett agyterület helyétől és a károsodás nagyságától függ, amelyet az elzáródott vagy megrepedt agyállományt ellátó ér okozott. Strokeot elszenvedők esetében a halálozás igen magas. Az első hónában akár a 12-18%-ot is elérheti. Egy év után az elszenvedők 25% mások segítségére szorul a mindennapi élet feladatainak elvégzésben. Továbbá az esetek egyharmadában a stroke-on átesett páciensek újabb stroke-ot szenvedhetnek el. A stroke-ot túlélő betegek jelentős része szenved tartós károsodást, mint például a beszédzavar, féloldali bénulás, nyelészavar és még számos más fizikai deficit.Ebből kifolyólag megannyian szorulnak mások segítségére. A fizikai károsodásokon kívül mentális és pszichés károsodásokkal is számolniuk kell a stroke-on átesett betegeknek. Depresszió és kognitív behatása is lehet a központi idegrendszert érintő károsodásoknak. A betegek megközelítőleg 70-80% képes visszatérni ahhoz az életvitelhez, amit a stroke előtt folytatott. A stroke kialakulásában több tényező játszik szerepet. A kor, nem és a genetika, amely nem befolyásolható tényezőkent van jelen, de a magas vérnyomás, cukorbetegség, véralvadási zavarok, érfal betegségei, szív morfológiai elváltozásai, lipidanyagcsere zavarok és még sok más állapot behatással lehet a stroke kialakulásában. A stroke-on átesett betegek 80%-nál kimutatható volt a magas vérnyomás így mondhatjuk, hogy a stroke kialakulásának a magas vérnyomás a legmeghatározóbb rizikókátokra.

Eredet szerint két fajta stroke-ot különböztetünk meg. Az elzáródással járó azaz (Ischaemiás) és a vérzéses (Haemorragias) stroke-ot.

Az esetek 85%-a az ischaemias stroke csoportjába tartozik. Ebben az esetben nem áll fenn vérzés. Az agyi régiót ellátó artéria elzáródásából következik be a stroke-os állapot. Az ischaemias stroke-on belül három alcsoport határozható meg. Territoriális infarktusok, az elzáródás az agy nagyereinek elzáródása következtében jön létre. Lacunaris infarktusok az agyállomány kisereit érintő elzáródás. Gyakran tünetmentesen zajlik és főleg időseknél figyelhető meg. Harmadik csoport a határzóna infarktusok. Amelyek az agyállomány parieto-occipitális területén lokalizálódnak.

A haemorrhagias vagy vérzéses stroke leggyakrabban a 40-70 éves korosztályt érinti. A vérzéses stroke igen magas halálozási rátával rendelkezik. Károsodást túlélő betegek rehabilitációja is hosszadalmasabb és gyakran tartós ápolásra szorulnak.

Stroke-on átesett betegek rehabilitációja minden esetben a fogyatékosság csökkentésére és a mindennapi élethez való visszatérésre irányul. Fizikai, pszichikai és társadalmi függetlenség kialakítása az elsődleges feladat. A kezelések és a tréningek fő célja is a páciens normális életvitelhez való visszatérésnek a segítését kell, szolgálja. A Központi idegrendszert ért károsodást követően az agy három alapvető módon jut el a gyógyuláshoz: adaptáción neuroplaszticitáson és a regeneráción keresztül. Az elmúlt években a rehabilitáció területén is megjelentek a robotterápiás eszközök. Az innovatív terápiás lehetőségek segítenek a páciensek fejlődésében és az elvesztett funkciók visszanyerésében. A robotika olyan hasznos tulajdonságokkal bővítette a rehabilitációs programot, amelyre eddig nem volt lehetőség, így hozzájárulva a rehabilitáció gyorsabb és pontosabb kimeneteléhez.

A következő cikkekből bővebb ismeretet kaphatnak a robotasszisztált terápia alkalmazásáról stroke-on átesett páciensek körében.