Az elmúlt évtizedben a rehabilitációs intézetek egyre gyakrabban alkalmazzák a rebottechnológiát mint rehabilitációs eszközt. A gépek alkalmazása megkönnyíti a terapeuták munkáját, ezek mellett a páciensek fejlődésében is magasabb szintű előrelépés nyújt. A sebesség, irány, amplitúdó és a koordináció is szabályozható az eszközökön, ezek mellett a rehabilitációban résztvevő egyén motivációjának fenntartására is alkalmas, amely elengedhetetlen a fejlődési folyamat során.[1] Számos tanulmány alátámasztja, hogy a robottechnológia és a hagyományos gyógytorna egyesítése kedvező eredményeket mutat a rehabilitáció folyamán.[2]
A robottechnológiával végzett rehabilitáció előnyei:
- A rehabilitáció korai szakaszában is igen intenzív terápiát tesz lehetővé.
- Élvezheti a beteg a fiziológiai mozgásmintát az alapvető érzékszervi visszacsatolással együtt, mely az egyedileg állítható exosceletonon keresztül valósul meg számára.
- Egyedileg állítható mértékben nyújt segítséget a páciens képességein túl, amelyek lehetővé teszik a terápiát a jelenlegi lehetőségeinél nagyobb mértékben.
- Növeli a páciens motiváltságát a gyakorlatok által.
- A betegek előrehaladásának objektív elemzése, dokumentálása valósulhat meg.
A robotikus technológiát egyre inkább használják a strokeon átesett páciensek kezelésére. A robotterápia segít a fiziológiás mozgás kivitelezésében, igen magas ismétlésszámú gyakorlatok végzésében, amely a motoros fejlődés egyik meghatározó tényezője.
A robottechnikai eszközök magas szintű funkcionális mozgásszervi rehabilitációt biztosítanak és programozható a páciens egyéni igényeihez.[3]
A robotok által alkalmazott rendszer hatékonyabban javíthatja a mozgásokat a gyakorlat nagyszámú ismétlése által így nagy előnye van a mozgás automatizálásában. Ezen felül a szoftver olyan játékokat alkalmaz, amellyel a páciens motivációjára is igen nagy hatást gyakorol. Játékokon keresztül ösztönzi a pácienst a további fejlődében és a sikerélményre is nagy hatással van.[4]
Neuroplaszticitás, gyakran használt kifejezés a neurorehabilitációs gyakorlatban. Neurolpaszticitásnak nevezzük agyunk azon tulajdonságát, miszerint képes új kapcsolatokat létesíteni az idegsejtek között, más néven „tanulásnak” is nevezhetjük. Agyunk e funkciója felnőtt korban is jelen van, pontosan ezt a tulajdonságot használjak a rehabilitációs szakemberek az elvesztett funkciók újratanulásához. Azonban néhány alapelvet figyelembe kell venni, ha neurolaszticitásról beszélünk:
- „Használd vagy elveszted” – adott funkciók gyakorlásának elmulasztása a funkció elvesztéséhez is vezethet.
- „Használd és fejleszd” – a funkció gyakorlásával az adott agyi terület tovább fejleszthető.
- Sajátos edzésforma – speciális feladatorientált edzést igényel.
- „Fontos az ismétlésszám, ahogyan az idő és a kor is”
- Egy adott funkció újratanulása más új mozgások tanulásához vezethet.
- A berögzült kompenzációk akadályozhatják az új funkciók megtanulását.[5]
Agyi érkatasztrófát szenvedő egyéneknek számos motoros funkciója érintett lehet. A robotasszisztált terápia megoldást adhat-e károsodások javitására? A felső és alsó végtagok rehabilitációjára számos eszköz áll rendelkezésre. Minden páciensnél egyénre szabott terápia alkalmazható. Az agy neuroplaszticitását kihasználva juthatunk pozitív eredményekhez a stroke-on átesett pácienseknél. A robotok által alkalmazott repetitív mozgások segítenek az idegsejtek közötti új kapcsolatok kialakításban. Így az elvesztett motorikus funkciók újratanulásának folyamatát építik.
Az inzultust követő lehető legkorábban megkezdett robotterápia kedvező eredményeket mutat. Beszélhetünk járás rehabilitációról vagy felső végtagi robotikus terápiáról, de az időkorlát igazán fontos szerepet játszik minden esetben. A korán (subakut) fázisban megkezdett intenzív neurorehabilitáció mutatja a legjelentősebb fejlődési potenciált.[6] Tanulmányokban összehasonlították a konvencionális gyógytornát a robot asszisztált terápiákkal illetve a két terápiás lehetőséget egyben. Az eredmények alapján látható, hogy a robot asszisztált terápia az álltalános gyógytornával kombinálva hozza a legjobb eredményeket a stroek-on átesetett páciensek rehabilitációját tekintve.[7]
Az időben megkezdett intenzív, napi több órás mozgásterápia hatásáról és előnyeiről a következő cikkben bövebben olvashatnak.
[1] Joseph Hidler and Robert Sainburg (2011): Role of Robotics in Neurorehabilitation. Top Spinal Cord Inj Rehab, 17(1): 42-49
[2] Chang Gu Kang et al., (2016) Views of physiatrists and physical therapists on the use of gait-training robots of stroke patients. J Phys Ther Sci 28(1): 202-206
[3] Barbeau et al.,(1987) Repetitive task oriented execution.
[4] Cristina Bayon et al., (2016) Robotic Therapies for Children with Cerebral Plasy: A Systematic Review.
[5] Kleim, JA, Jones, TA. (2008). Principles of experience-dependent neural plasticity: Implications for rehabilitation after brain damage. Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 51, S225-S239.
[6] Mehrholz J. et al., (2017) Electromecahnical-assisted training for walking after stroke.
[7] Zang Chao et al (2017) Robotic approches for the rehabilitation fof upper imb recovery after stroke: a systematic review and meta analysis.
