A traumás agysérülést elszenvedett páciensek kilátásai az elmúlt évtizedben jelentősen javultak. A technikai fejlődés a gyógyászat, rehabilitáció területén is végbement, és azóta is tart. Új eszközök, módszerek látnak napvilágot, komoly szakmai háttérrel. Ezeknek köszönhetően ma már sokkal jobb esélyekkel indul neki a páciens a javulásnak az élet minden területén. Egyre több kutatás támasztja alá a robot-asszisztált terápiák sikerességét, természetesen kombinálva a hagyományos terápiás eszközökkel, mint a gyógytorna, konduktív terápia.
- A traumás agysérülést követően a legelső szakasz a prehospitális szakasz, amely lényegében a helyszíni sürgősségi ellátás. Ebben a szakaszban történik a vitális funkciók stabilizálása, illetve az agysérülés mértékének meghatározása (Glasgow Coma Scale értéke alapján).
- A kórházba szállítással kezdődik meg a hospitális szakasz, itt történik meg a sebészi ellátás, szükséges műtétek az életfunkciók fenntartására irányulóan.
A következő táblázat az agy részeit, azok ép működését, illetve sérülés esetén bekövetkező esetleges változásait mutatja be. Bár sok esetben csak egy bizonyos agyrész érintett, az agy működése- mely a különböző részek kapcsolatával valósul meg – egészében sérül.
Lebeny | Ép agymuködés | Sérült agymuködés |
Frontális lebeny |
|
|
Parietális lebeny |
|
|
Occipitális lebeny |
|
|
Temporális lebeny |
|
|
Kisagy |
|
|
Agytörzs |
|
|
- A rehabilitáció már a műtéti beavatkozás napján megkezdődik. Az operációk után az intenzív osztályon kapcsolódik be a gyógytornász, akinek a legfontosabb feladata ilyenkor a lehetséges szövődmények megelőzése. Számos agysérült hónapokig, vagy akár évekig is lehet kómás állapotban, ezért rendkívüli szerepet kap a rendszeres passzív kimozgatás, melynek preventív szerepe kiemelkedően nagy:
- a légzés, a keringés javításával a thromboemboliás, valamint a légzőszervi szövődmények megelőzése,
- a hosszantartó fekvés, immobilizáció következtében kialakuló ízületi mozgásbeszűkülés, kontraktúrák megelőzése,
- valamint a bőr védelme (decubitus).
A rehabilitáció ezen, akut fázisában a szövődmények megelőzésén túl a kómából való ébredésre és a gyógyulás előmenetelére összpontosítunk. Mint más neurológiai érintettségű sérülésnél, betegségnél, itt is elsődleges, hogy a pácienst minél korábban ingerekkel bombázzuk, az erre adott válaszokat figyeljük. Az ingerek legyenek célzottak, folyamatosak, és magas ismétlésszámmal következzenek be.
Mindig a lehető legmagasabb célt tűzzük ki, amit a rehabilitáció során el szeretnénk érni a beteggel, de kezdetben legyen elérhető, reális cél.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a sérült családtagjait, rokonait sem, ez az időszak számunkra is sok nehézséget tartogat; életük megváltozik, ezt a helyzetet fel kell dolgozni. Fontos, hogy akárcsak a beteg, ők is minden elérhető segítséget megkapjanak.
Egy, már az akut szakaszban megalapozott rehabilitáció könnyebben elérhetővé teszi, hogy az érintettek majd nagyobb eséllyel re-integrálódjanak a mindennapi életbe, a társadalomba.
A következő cikkben megismerhetik a traumás agysérülés rehabilitációjának szubakut fázisát, annak feladataival, lehetőségeivel együtt.